hordozókendő – Ölbebaba

Hordozókendőt a szülészetekre! – Interjú Bencze Mariannal

Zita — Mon, 18 Apr 2011 15:21:47 +0000

Márciusban jelent meg a cikk a szekszárdi szülészetnek ajándékozott hordozókendőről, azóta pedig ezen felbuzdulva már egy az egész országot érintő akció bontakozott ki – megható eredményekkel. A “Hordozókendőt a szülészetekre!” akcióról Bencze Mariannt, a gyűjtés szervezőjét kérdeztük.

Ki a “Hordozókendőt a szülészetekre!” akció szülőanyja?

“Bencze Mariann. Elsősorban aktív hordozó szülői minőségemben láttam neki a szervezésnek; az, hogy egyébként újságíró-tanár, illetve egy gyerekkönyvkiadó és online magazin szerkesztője vagyok, ebből a szempontból mellékes. Ebben a témában az a legfontosabb attitűdöm, hogy a hordozás, a kötődő nevelés és a válaszkész gondoskodás elkötelezett híve vagyok. A nap 24 órájában pedig egy kétéves kisfiú anyukája.”

Hogyan indult útjára a kezdeményezés?

“Az ötlet hirtelen felindulásból született meg. Megjelent egy fontos cikk az egyik kisgyermekes szülőknek szóló online magazinban, amely arról adott hírt, hogy egy édesanya a szekszárdi szülészetnek ajándékozott egy hordozókendőt; aztán ebből lett egy dialógus a Facebookon, amely nyomán gondoltam egyet, és gyűjtést hirdettem. Ennél sokkal többet kaptam: a lelkes és összetartó emberek egy csoportja lázas és kitartó szervezésbe, majd önszervezésbe és önszerveződésbe kezdett, kendőket ajánlottak fel, felvették a kórházakkal a kapcsolatot, hozták mutatni a hordozós képeiket, és lelkesen számoltak be róla, milyen sikerélmények érték őket nap mint nap. A kétkedők egy idő után követőkké váltak, a résztvevők pedig fáradságot nem kímélve a mai napig beszámolnak a fejleményekről, időpontokat egyeztetnek a szülésznőkkel, védőnőkkel ápolókkal, egymással és velem, és mindent megtesznek azért, hogy a felajánlott kendők eljussanak azokba az intézményekbe, ahol valóban szükség van rájuk.”

Magán a kendőgyűjtésen kívül, mi volt még az akció része, mi mindent kellett megszervezni, hogy működjön az elképzelésed?

“A gyűjtés egyszer csak önálló életet kezdett élni, a szervezés mindennap ad valamilyen feladatot persze, de egyáltalán nem olyan sokat vagy nagyot, ami a siker és eredményesség ismeretében ne érné meg, illetve ami ne kárpótolna az esetleges hosszabb napokért. A szülők és az akciót támogató lelkes felnőttek olyan örömmel és lelkesedéssel kezdtek egyre több mindent hozzátenni ehhez a mozgalomhoz, amit sok esetben korábban csak a gyermekektől tapasztaltam. Öröm nézni, milyen boldogok, hogy adhatnak, és főleg, ha a felajánlásaikat örömmel fogadják az intézmények. Az az elvünk egyébként, hogy aki kendőt ajánl fel, az egyúttal azt is vállalja, hogy eljuttatja az adott intézménybe. Sokan – teljesen önszántukból – felveszik a kapcsolatot a kórházak vezetőivel, és megszervezik az oktatást vagy a kendőátadást, nekem csak a felajánlott kendők közül kell odacsoportosítanom néhányat. Előfordul, hogy én veszem fel az adott intézménnyel a kapcsolatot, de oktatáshoz vagy átadáshoz akkor is kapok segítséget.”

Kik vettek részt az akció szervezésében, kik segítették a megvalósítást?

“Mindenki részt vesz, aki akar, mindenki, anyuka, apuka és/vagy hordozási tanácsadó. Valahogy nem az egyes nevek és titulusok érdekesek most, hanem a sokaság és a sokaság támogató ereje, ami a mozgalomban teljesedik ki.”

Milyen csatornákon keresztül érted el az érdeklődőket? Hol, hogyan zajlott a gyűjtés?

“Az egész akció csak és kizárólag a Facebookon zajlik, ott olvasható az első párbeszéd a mozgalmat életre hívó cikkel kapcsolatban, és ott gyűjtjük a kendőket is. Minden sajtómegjelenést és fotót igyekszem átvezetni oda, és persze van néhány fórum, ahol elő-előfordul a gyűjtés híre, de azon vagyok, hogy az események fő szála egy helyen fusson, hogy követni és koordinálni tudjam.”

A hordozós szakma képviselői már régóta próbálnak bejutni a kórházakba, és minduntalan falakba ütköztek. Mi lehet a titka annak, hogy ezzel az akcióval most mégis sikerült elérni a szülészeteket?

“A titok, azt hiszem, a sokaság, a tömeg erejében rejlik. Az első cikk utáni lelkesedés egy országos tévécsatornáig vitte a hírünket, amely bemutatta a szekszárdi kórházat és személyzetet, akik éltek a felajánlott kendő adta lehetőséggel, és rajtuk keresztül hírt adott rólunk, azaz a “Hordozókendőt a szülészetekre!” akcióról. Talán ekkor eshetett le több mindenkinek is, hogy milyen sokan vagyunk, akik a kötődést, a természetes és ösztönös viselkedési mintát, a hordozást gyakoroljuk és népszerűsítjük. És talán a felismerés is egyidejű lehetett ezzel, hogy nem több munkát és terhet, hanem könnyebbséget és emberségesebb körülményeket kínálhat a felajánlott hordozókendő a kórházi dolgozóknak, biztonságot és ringatást – szeretetet adhat a kicsiknek. Az országban működő összes hordozóiskola egy emberként állt az akció mögé, és folyamatosan, anyagi érdek nélkül adja a szakértelmét a nővérek-ápolók tanításához.”

Milyen eredménnyel zárult, ill. hol tart jelenleg az akció?

“Jelenleg 5 intézményben vették már át a kendőt, Debrecenben, Nyíregyházán, Kaposváron, Zalaegerszegen és a budapesti Madarász kórházban, az elkövetkező hetekben még kb. 10 átadásról van tudomásunk. Az egyik hír hozza a másikat – tehát napról napra bővebb információval és hosszabb listával rendelkezünk, ahol már átvették a kendőt; és azt is tapasztaljuk néha, hogy egy-egy intézmény más kórház pozitív példáját látva kap kedvet kipróbálni a hordozókendő nyújtotta lehetőségeket. Ezért is tartom fontosnak, hogy az átadásokról folyamatosan hírt adhassunk. A “Hordozókendőt a szülészetekre!” oldalon naprakészen követheti az eseményeket mindenki, de külön köszönet illeti azokat, akik az aktuális kendőátadásoknak más csatornákon is hírét viszik.”

Volt-e olyan történet, ami különösen megérintett?

“Minden eset, ami ebben a hordozókendő-gyűjtésben történt eddig, mélyen meghatott. Egyáltalán az, hogy az édesanyák-édesapák, akik maguk is hordozzák gyermeküket, vagy kismamák-kispapák, akik szeretnének később hordozni, gondolkodás nélkül csatlakoztak a mozgalomhoz. Az is elementáris erővel hat rám, hogy úgy beszélgetünk egymással online meg telefonon, mintha mindig is ismertük volna a másikat. Az is, hogy a befogadó kórházak hálásak és lelkesek, még akkor is, ha számítok rá, hogy talán örülnek nekünk. Ha pedig abba gondolok bele, micsoda szívmeleg érzés lehet egy kisbabának ebbe a hatalmas-tágas, sokszor hangos és hideg világba érkezvén egy testmeleg emberi mellkashoz hozzásimulni – már-már a teljes meghatódottság érzése ragad magával. Hiszem, hogy van értelme (és talán lesz folytatása, követője) ennek az akciónak, és ha igazam van, akkor a fáradozás és szervezkedés minden perce aranyat ér.”

Ha valaki csak most értesül az akcióról, az be tud-e kapcsolódni, van-e még szükség bármilyen segítségre, és ha igen, mire?

“Bármikor csatlakozhat bárki – kendőfelajánlással, intézményekkel történő kapcsolatfelvétellel, oktatással. Engem itt lehet elérni az akció kapcsán: . Kérdezhetnek, kérhetnek, informálhatnak.”

Konferencia: Rituális hordozókendő a baranyai németek viseletében

Zita — Sat, 18 Sep 2010 22:13:13 +0000

Tisztelt Érdeklődők, Kollégák, Előadók!

A budapesti Textilmúzeumban 2010. szeptember 29-én 16-19h között “Rituális hordozókendő a baranyai németek viseletében” témában, a kiállításhoz kapcsolódva kisebb záró konferenciát szervezünk.
Program:

Kiállításvezetés: “A tárgytól a jelentésig” – Szepesi Anna művészettörténész, a kiállítás kurátora
Kovács Péter textilszakértő és gobelinművész: A baranyai német hordozókendők szövéstechnikája és anyaghasználata
Lackner Mónika, a Néprajzi Múzeum munkatársa, textiltörténész: Gyapjúból szőtt textíliák hazánkban a 18-20. században
Frouke Schouwstra, Pincegaléria, Nagypall: A baranyai német hordozókendők gyűjtése
Kerekasztal beszélgetés

(Mezei Ottó, Pintér Piroska még nem jeleztek vissza, hogy tartanak-e külön előadást.)

Szeretettel várunk minden meghívottat és érdeklődőt!
Vajk Éva, a Textilmúzeum Igazgatója

Munkanélküli kendők kerestetnek!

Zita — Mon, 22 Mar 2010 12:40:23 +0000

Neked is van otthon elfekvő kendőd?

Talán elszakadt vagy foltos? Netán kényelmetlen, mert mikor vetted, még nem tudtad, milyen a jó kendő, és mellétrafáltál? Vagy egyszerűen csak nem használod, mert azon szerencsések közé tartozol, akik válogathatnak a kendők közül? Esetleg hosszú volt a kendőd, és a levágott anyagdarabot nem tudtad hasznosítani?

Ha bármelyik kérdésre igennel válaszoltál, akkor egy kihagyhatatlan lehetőséget ajánlunk: ajándékozd az Ölbebabának a kendődet!

Hogy mi a tervünk vele? Ez egyelőre szupertitkos, sajnos nem árulhatjuk el. Legfeljebb annyit, hogy teljes egészében át fognak lényegülni a kendők. És a felajánlásoddal az Ölbebabát támogatod.

Minden felajánlónak egy apró kis meglepetéssel fogunk kedveskedni – ha megvalósult a titkos tervünk.

Szóval elő a munkanélküli kendőkkel! Ide írj, hogy megbeszéljük a részleteket:

A szövött hordozókendők jellemzői

olbebaba — Sat, 13 Mar 2010 07:28:44 +0000

A hordozókendő egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánkban, éppen ezért egyre nagyobb a kínálat is. Hogyan tudunk eligazodni a sokféle kendő között? És egyáltalán „mi kerül egy darab rongyban több ezer, több tízezer forintba?” – halljuk gyakorta a kérdést. A válasz benne van a kérdésben: egy minőségi hordozókendő ugyanis jóval több, mint egy akármilyen „mezei” rongydarab. Speciálisan kisgyermekek hordozására készült, ennek megfelelően alakították ki az anyagát, szövését, teherbírását. A gyártók különös gonddal tervezik meg, és körültekintően állítják elő kendőiket: több cég kínálatában találhatunk vegyszermentes körülmények között nevelt alapanyagokból készült (bio) kendőt, sokhelyütt válogatott festékeket használnak, hogy ezzel is óvják a babák egészségét (a picik gyakorta rágcsálják a kendőt, illetve értelemszerűen a bőrükkel is érintkezik az anyag). Mint ahogy az élet minden területén, természetesen a hordozókendők esetében is meg kell fizetni a minőséget.

A hordozó kendő „jó üzlet” lett, aminek megvan a maga hátránya is. Aukciós oldalakon, különféle hirdetésekben gyakorta találkozhatunk feltűnően olcsó, sokszor mindenféle tesztelés nélkül piacra dobott, házilag készített kendőkkel, amik általában egy körben beszegett, teljesen hétköznapi (többnyire pamut vagy len) textíliát jelentenek. Az ilyen „hordozókendők” használhatósága, terhelhetősége, strapabírása kétséges. Gyakori, hogy már pár hónapos babával kényelmetlenné válnak, vágnak, elszakadhatnak, merevségük miatt nehéz kötözni velük. Egy nem megfelelő kendő használata sajnos gyorsan a kendő, és sokszor ezzel együtt a hordozás sarokba dobásához is vezethet. Pedig ennek nem kellene így lennie!

Egy minőségi kendővel a hordozás évekig kellemes élmény maradhat mindkettőtök számára: akár 3-4 éves (15-20 kilós) gyermeket is nyugodt szívvel és kényelmesen vihetsz benne. Még egy drágább kendő is busásan behozza az árát, hiszen szinte örök darab, kiszolgálja az összes gyermeket, és az élmény, amit a szülő és a gyerek a hordozás által kap, megfizethetetlen!

Ha egy drágább kendő lett a szíved választottja, de a pénztárcád határt szab vágyaidnak, érdemes körülnézned az interneten: keress rá a kiszemelt kendő típusára, hátha találsz használtan! Egy jó kendő mondhatni elnyűhetetlen, tehát attól, hogy valaki már hordozott benne egy-két gyereket, simán kiszolgál még titeket is! Kérdezz rá az eladónál, mennyit használta, hogyan kezelte a kendőt (mennyit és mivel mosta), milyen állapotban van (nem szakadt, kopott, foltos, bolyhos-e). Ha minden szempontból megfelel az elvárásaidnak, bátran vedd meg! Ha járatos vagy az internetes licitálásban, érdemes körülnézned a német e-bayen (www.ebay.de) is, mert ott igen nagy a kínálat: ügyes licitálással és egy kis szerencsével ez eredeti ár töredékéért lehet kendőkhöz jutni.

Hogy segítsünk a különféle kendők közti eligazodásban, összeállítottunk egy táblázatot. Ez az összesítés a Magyarországon kapható, általunk ismert és ajánlott kendők objektív tulajdonságait foglalja rendszerbe.

A döntés persze még így is nehéz. Ha van rá lehetőséged, érdemes közelebbről megnézni, megtapogatni, kipróbálni a kiszemelt kendőt!

Írta:

Szentmarjay-Kertész Lívia
baba- és gyermekhordozási tanácsadó

A táblázat letölthető változata:

Szövött hordozókendők – összehasonlító táblázat (pdf)